Sziasztok, kedves Olvasóim!
Egy kedves élményemet szeretném ma megosztani Veletek.Egy olyan élményt, amellyel nap mint nap találkozom és minden alkalommal átmelengeti a szívemet.Annak idején én egyedül csináltam végig a betegségem hosszú hosszú hónapjait. Persze a családom ott volt nekem, de valójában, úgy igazán nem értették meg, min megyek keresztül. Magamba gubóztam, befelé fordultam, bezárkóztam. Ma már tudok beszélni életem ezen szakaszának emlékeiről. És társakra is leltem, akikkel beszélhetek róla. Majdnem 176 millió nőt, szerte a világban. Hála a modern technikának, az internet adta lehetőségeknek, mindennapi kapcsolatban állhatok velük, legalábbis azon részükkel, akik hozzájutnak a világhálóhoz. Hol ők biztatnak engem, hol én vagyok az ő támaszuk. Nem tudok erőteljesebb összekötő erőt említeni nő és nő között, mint amit egy olyan betegség jelent, amely mindkettőjüket érinti. A közös sors, a közös harc széttéphetetlen kötelékként fon össze benneteket legyetek akármilyen távol is egymástól. Mi vagyunk az Endometriosis Angels, (Endometriózis Angyalok), az Endometriosis Support Sisters. (támogató nővérek). Ma már biztosan tudom, mekkora erő, micsoda energia lehet egy támogató női közösségben. Nem szánakozunk, nem sajnáljuk sem magunkat, sem egymást, hanem vállvetve küzdünk együtt, egymásért és önmagunkért. Egymás tanítói, segítői, iránytűi,barátai, társai vagyunk. Együtt sokkal könnyebb. Rengeteget számít a tudat, hogy nem vagy egyedül. Ezért Neked is javaslom, hogy legyél okosabb, mint én annak idején, és nyiss a világra betegen is. Hidd el, megéri, mert még ha rosszabb napjaidon nem is így látod, a világ bizony gyönyörű hely!:-)
